Leírás
Az emberiség egyetlen fajhoz tartozik és élesen elkülönül az összes közelebbi és távolabbi rokon fajtól. Az állatvilágból kiemelkedve az emberek társadalmi lényekké váltak, miközben biológiai tulajdonságaikat is megtartották. Az evolúció sem állt le, sőt sokrétűbbé vált. A földgolyónkat benépesítő emberiség különböző csoportjai más-más földrajzi és klimatikus környezetben élnek, más-más túlélési technikákat alkalmaznak, miáltal évezredeken át eltérő szelekciós hatásoknak voltak kitéve. A véletlen mutációk szelekciója genetikai különbségeket eredményezett az egyének és az ember-csoportok között a testi és szellemi tulajdonságokban is, miáltal azonos behatásokra is különbözőképp reagálunk. Az etnikai csoportok közötti genetikai eltérésekkel kapcsolatban újra kell gondolnunk, hogy meddig terjednek a tények és hol kezdődik a rasszizmus. Az emberiség akkor is élni és fejlődni fog, ha genetikailag egyenlőknek gondoljuk magunkat, és akkor is, ha nem vagyunk egyenlőek! Mindkét esetre vonatkozóan meg kell találnunk a normális együttélés formáit! Egyetlen témát se tekintsünk tabunak, mert akkor kizárjuk a korrekt tudományos vita lehetőségét. A mai világban az egyre erősödő turizmus és migráció miatt az embercsoportok egyre inkább keverednek egymással, humán alfajok kialakulása még hosszú távon sem várható. A genetikából kisarjadzó genomika 21. Századi tudományát ma már egyre inkább felhasználja az orvostudomány és feltartóztathatatlanul benyomul a társadalomtudományok egyes szegmenseibe, még akkor is, ha ez sokaknak ilyen vagy olyan okból nem tetszik.
Könyv megvásárlása e-bookként (pdf)
Könyv megvásárlása e-bookként (epub)
Tartalomjegyzék:
Bevezetés 5
1. Alapvető genetika/genomika 7
1.1. DNS, gén, genom 7
1.2. A géntől a tulajdonságig 9
1.3. Az evolúció 11
1.4. Az epigenetika 14
1.5. Miről mesél a genomunk? 15
2. Az emberiség genetikai diverzitása 25
2.1. Mi a rassz és egyáltalán létezik-e? 25
2.2. Az emberiség genetikai diverzitása 27
2.3. Rasszok és rasszizmus 30
3. A szellemi tevékenység genetikai háttere 33
3.1. A humán idegrendszer felépítése és működése 33
3.2. A gének és agyunk 37
3.2.1. A neurohormonális rendszer és társadalmi beilleszkedésünk 42
3.3. Az IQ és öröklődése 44
4. Népek és genetika 48
4.1. Néhány szó az emberiség őstörténetéről 48
4.1.1. A vadászoktól a földművesekig 50
4.1.2. Az indoeurópaiak szétvándorlása 52
4.1.3. A nyelv és az etnikum kapcsolata 54
4.1.4. Kisebbségek nemzetközi hálózatai 65
5. A zsidóság 67
5.1. A kezdetek 67
5.1.1. A bibliai idők 68
5.1.2. Az asszír és babiloni hódítások 70
5.1.3. A diaszpóra (szétszóródás) 74
5.2. A zsidóság a genetikai/genomikai kutatások tükrében 76
5.2.1. A származás nyomozása 76
5.2.2. Expanzió és keveredés 78
5.3. Zsidóság és modernizáció 81
5.3.1. Haszkala: a zsidó felvilágosodás 81
5.3.2. Modernizáció és sikeresség 83
5.3.3. Szövetségesekből ellenségek 100
5.3.4. Létezik-e zsidó tőke? 107
5.3.5. Üldözöttek vagy kiszorítók? Jók vagy rosszak? 108
5.3.6. Bocsánatos bűn-e a fasizmus/nácizmus? 113
5.3.7. Magyar zsidó vagy zsidó magyar? 114
5.4. Összefoglalás 118
6. Cigányélet 119
6.1. A kezdetek 120
6.2. Genetikai nyomkövetés 122
6.3. A szelekció 125
6.4. Az agresszív hajlam és örökölhetősége 128
6.5. Az előítéletek 135
6.6. Van-e cigánybűnözés? 136
6.7. A hagyomány továbbvitele: A „kulturális öröklődés” 144
6.7.1. A család és a rokonság 144
6.7.2. Vándorlás és letelepedés 146
6.7.3. Életmód 149
6.7.4. A gének és a hagyomány összefonódása 155
6.8. A nyomorból az integráció felé 156
6.8.1. Az iskola 158
6.8.2. Egy rejtett optimum 160
6.8.3. Hogyan tovább? 162
6.9. Összefoglalás 166
7. Jövőbe nézés 167
7.1. Malthus bácsi visszanéz 168
8. Összefoglalás 172
